2017. feb 05.

Agyunk gonosz tréfái

írta: Pszicholiget
Agyunk gonosz tréfái

Agyunk csodás teljesítményre képes, néha azonban olyannyira megváltozik a működése, hogy a valóság észlelése teljesen átalakul. Ebben az írásban néhány ritka tünetegyüttest mutatok be, melyek azt bizonyítják, hogy agyunk néha gonosz tréfát űz velünk.

agy.jpg

Hát te meg ki vagy? – prozopagnózia

A prozopagnózia vagy arcvakság legjellemzőbb sajátossága, hogy a beteg képtelen felismerni az arcokat annak ellenére, hogy a látása nem sérült. A legtöbb prozopagnóziás képes jellemezni a látott arcokat, meg tudja állapítani, hogy emberi arcot lát, általában még a férfi és a női arcokat, illetve a különböző arckifejezéseket is felismeri, ám azt nem tudja megmondani, hogy kinek az arcát látja. Nem tud közeli hozzátartozókat, barátokat és ismert embereket arc alapján felismerni, de a saját fényképét vagy tükörképét sem ismeri fel. Mivel arc alapján nem tudják azonosítani az embereket, olyan egyéb jellegzetességek alapján tájékozódnak, mint a testalkat, frizura, ruházat vagy hang.

A jelenség régóta ismert, már a 19. század második feléből is fennmaradtak olyan feljegyzések, amik arcvakságra engednek következtetni. A rendellenességet először egy német neurológus, Joachim Bodamer írta le részletesen 1947-ben, és a prozopagnózia kifejezés is tőle származik. A neurológus egy 24 éves férfi esetét ismertette, aki egy agyába fúródott lövedék miatt képtelenné vált arra, hogy rokonai, barátai és saját arcát felismerje.

Az arcvakság rendkívül ritka betegség, általában valamilyen agysérülés következtében alakul ki, de szerepet játszhat benne fejlődési rendellenesség, illetve öröklött tényezők is állhatnak a háttérben.

agy2.jpg

Ez az ember nem a férjem! – Capgras-szindróma

A különös rendellenesség névadója Joseph Capgras francia pszichiáter, aki 1923-ban egy nő esetét ismertette, aki arról panaszkodott, hogy idegen személyek vették át a férje és néhány ismerőse szerepét. Egy másik híres eset Passer és Warnock 1991-es beszámolójából ismert. Ők egy 74 éves háziasszony esetét mutatták be, aki úgy vélte, hogy férjét egy idegen ember helyettesíti. Ennek köszönhetően nem volt hajlandó többé a férfivel aludni, magára zárta a hálószoba ajtaját, és fiától azt kérte, hogy szerezzen neki fegyvert. Mindezekből látható, hogy a Capgras-szindrómában szenvedők úgy vélik, hogy rokonaikat vagy barátaikat idegen hasonmások helyettesítik. Vannak, akik úgy hiszik, hogy robotok vagy földönkívüliek vették át a szerepüket.  

A különös tünetek leggyakrabban skizofrén betegeknél jelennek meg, de agysérülés következményei is lehetnek, a pontos okok egyelőre nem ismertek.

agy3.jpg

Hova tűnt az egyik oldal? – neglekt

A neglekt szindrómában szenvedők észlelése tökéletesen működik, mégsem érzékelik a tér jobb vagy bal oldaláról érkező ingereket, úgy élik meg, mintha a tér egyik fele kiesett volna. A neglekt különböző mértékű lehet. Enyhébb esetben csak nehézségekbe ütközik a tér egyik felének észlelése. Súlyosabb esetben nem reagálnak a negált oldalról érkező ingerekre: csak a tányér egyik oldalán lévő ételt eszik meg, vagy az összetett szavaknak csak az egyik felét olvassák el. Szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy a betegek a saját testük egyik feléről nem vesznek tudomást. Ilyenkor történhet meg, hogy csak az arcuk egyik felét borotválják meg, illetve sminkelik ki, tisztálkodásnál pedig csak az egyik felüket mossák meg. Az is előfordulhat, hogy az egyik oldalon lévő testrészeiket nem érzik a sajátjuknak, és meg akarnak szabadulni tőlük. Oliver Sacks 1985-ben leírt egy olyan esetet, amikor a beteg nem tudott kiszállni az ágyból, mert a saját lábáról azt hitte, hogy egy tetem lába, amit az ápolók rejtettek oda.

A neglekt szindróma mindig agykérgi sérülés következtében alakul ki, a kieső térféllel ellentétes oldali terület sérül meg.

agy4.jpeg

Segítség, meghaltam! – Cotard-szindróma

A Cotard-szindróma az egyik legritkább mentális rendellenesség. Az élőhalott szindrómának is nevezett betegségben szenvedők úgy hiszik, hogy már nincsenek az élők sorában. Vannak, akik úgy vélik, hogy súlyos vérveszteséget szenvedtek el, mások azt hiszik, hogy létfontosságú szerveiket veszítették el. Mivel úgy gondolják, hogy már halottak, gyakori, hogy nem hajlandóak enni és inni, illetve nem éreznek fájdalmat sem. Egyes betegek saját bomló testük bűzét is érezni vélik, mások a testükön megjelenő férgek mozgását észlelik a bőrükön.

A betegség kialakulását rendszerint súlyos depresszió vagy erős szorongásos állapot előzi meg, de olyan esetek is ismertek, amikor ilyen fajta előzmény nélkül jelentek meg a tünetek. Ahogy a tünetek megjelenése többféle lehet, úgy a megszűnésük is: előfordulhat, hogy néhány hét után enyhülnek, de akár több évig is fennállhat ez az állapot. Megesik, hogy a tünetek spontán megszűnnek, máskor gyógyszeres kezelés szükséges. A különös téveszme első leírója, és névadója, Jules Cotard még elektrosokk kezelést javasolt, ma már inkább antidepresszánsokat és antipszichotikumokat alkalmaznak. Sok páciens esetén előfordul, hogy megtanul együtt élni a tüneteivel: egyfajta álvalóságban éli napjait, ám képes ellátni önmagát és kapcsolatokat fenntartani a külvilággal.

agy5.jpg

 

Szerző:
Nagy Márta
tanácsadó szakpszichológus
pszicholiget@gmail.com
Szólj hozzá

arcvakság agysérülés prozopagnózia pszichés rendellenesség neglekt neglect capgras szindróma cotard szindróma